Nahh eddig csak rövidebb, összefoglaló postokat tettem a blogra, úgyhogy eljött az ideje, hogy egy nagyobb lélegzetvételű bejegyzéssel is jelentkezzem :)
Hogy mi volt eddig???
Egy rettentő furcsa, már-már álomszerű utazás olyan mennyiségű élménnyel, hogy azt sem tudom hol kezdjem...
Elsőként talán az Adria.
Hosszú kocsikázás, nameg egy trojane-i gigantikus óriás baracklekváros fánk után beestünk Trieszt kikötőjébe, hogy hosszas keresgélés árán megtaláljuk az éjjeli menedékünket a hegy tetején :)
Kedvesek éppen nem voltak, a sátor is egy kisebb domboldalon állt, de egy éjszakát bárhol ki lehet bírni, szóval nem panaszkodhatunk.
Este egy kikötői séta még belefért a feszített programba, de reggeli után azonnal tovább is álltunk a Garda tó felé fordítva geoladánk orrdíszét.
A Lazise melletti kis falu kempingjében (Eurocamping) olyan mértékű kényelem volt minden szempontból amire egyikőnk sem számított. Kedves emberek fogadtak, megmutatták a sátorhelyünket, így amint kipakoltunk a kocsiból, máris a tóba vethettük magunkat. Kellemes, 20-22 fokos víz, csendes tópart és néhány üveg hideg sör... Hát kell ennél több??? Szeretem az ilyen hétfőket :)
A keddre tervezett programokat ezek után hirtelen ki is dobtuk a kukába, szóltunk hogy maradnánk még egy estét és átadtuk magunkat a verőfényes napsütésnek ,nameg a kellemesen hideg tó vizének. Mondanom sem kell ugye, hogy mennyire elfáradtunk? ;) este még kaptunk a nyakunkba egy mennydörgős-villámlós zivatart, ami belülről is átmosta a sátrainkat egy picit. Esküszöm, hogy még ezt is élveztük egy kicsit:)
Kedden egész nap a tóparton barnulás volt a program, maximum enni álltunk meg. (nem anyu, délben
nem voltunk a napon, ígérem)
Nade nem lehet lazsálni minden nap, ezért a szerda az aktív pihenés napja lett.
Rövid geocachinges próbálkozások után (sajnos sikertelen) elhatároztuk hogy mi márpedig akkoris vidámparkba fogunk menni :) A helyszín adta magát, irány Gardaland...
Már a legelső percben kitört belőlünk a visszafoghatatlan gyerek, meg is rohamoztuk a legnagyobb és legmenőbb hullamvasutat, amit csak találhattunk...
Jurassic parkra emlékeztető kerítéssel és dzsungellel körülvéve meg is találtuk a Raptor nevezetű csodamasinát. Képeket nem postolnék, aki kiváncsi az a neten utánanézhet :) 42 másodpercnyi adrenalin a szervezetnek... Ennyit ígért, nem is csalódtam :) szerencsére a parkban kipróbálhattunk még millió féle egyéb hullámvasutat és játékot is, ezért unalom egy másodpercig sem volt. Azt kell hogy mondjam Legen... Wait for it... dary :) aki véletlen erre jár, ki ne merje hagyni. Ez nem egy vidámpark, hanem egy fullos élmény és kalandpark nagyranőtt gyerekeknek... :) este nem is volt erőnk máshoz, csak egy jóéjtsör-alvás kombóhoz.
Mire eljött a reggel úgy határoztunk, hogy éppen eleget voltunk egyhelyben, mégiscsak egy körutazáson vagyunk, itt az ideje továbbállni. Merre legyen a móka? Naná, hogy menjünk körbe a tó körül...
Megvan mindenkinek a kép az átlag olasz kisvárosról? Na arrafelé minden pontosan úgy néz ki :) Színes épületek zsalugáterrel, minden ablakból színes virágok lógnak ki, a helybéliek mosolyognak és gyorsan beszélnek... :) a galériában van néhány fotó, lehet nézegetni... Szerintem rettentő hangulatos.
A tó másik oldalán olyan alagutak tucatjain haladtunk át, amelyeknek az egyik oldala lyukas volt és a tengerre nézett. Szerencsére nem nekem kell vezetnem, így volt időm bámészkodni. Égkék vizű, hegyekkel körülvett Balaton :) tudom, picit furcsa a hasonlat, de higgyétek el nagyon is találó :)
Sajnos ennek is hamar végeszakadt de szerencsére hátra volt még 200km-nyi utánozhatatlan olasz autópálya. Meseszép aszfalt, gondosan megmunkált hangszigetelés, tökéletesen kidolgozott sávok... Priceless :D
Nade pikk-pakk túlestünk a kellemetlen részen, így fél7 körül két hatalmas hegy között a szemünk elé tárult a Földközi tenger végtelensége és láttunk némi reményt arra, hogy lesz még érdekesség az utunk során. Érkezés után Arenzano nevü vendéglátó-városkánk központjában jóféle olasz pizza, majd tengerparti séta következett, mert az jó.
A tenger folyamatos morajlása, a sós levegő és a sziklás part látványa azonnal elkapja az embert és el sem akar mozdulni onnan, csak ülni és hallgatni a természet zenéjét. Nem is értem, hogy a helyiek milyen kínok közt tengethetik itt unalmas hétköznapjaikat... :)
Nagyjából ennyi a hét krónikája, most meg már 1 óra is elmúlt nekem meg aludnom kéne a blogolás helyett, ugyanis holnap irány Monaco :)
Üdv mindenkinek odahaza, gondolunk mindenkire, es ami a legfontosabb vigyázunk magunkra és egymásra is :)
A helyesírásért bocsi, okostelefonrol nehéz írni :)
Jahh és frissült a galéria is, nézegessétek...
Tudölúvr :)
PMobile Blogging from here.
Hogy mi volt eddig???
Egy rettentő furcsa, már-már álomszerű utazás olyan mennyiségű élménnyel, hogy azt sem tudom hol kezdjem...
Elsőként talán az Adria.
Hosszú kocsikázás, nameg egy trojane-i gigantikus óriás baracklekváros fánk után beestünk Trieszt kikötőjébe, hogy hosszas keresgélés árán megtaláljuk az éjjeli menedékünket a hegy tetején :)
Kedvesek éppen nem voltak, a sátor is egy kisebb domboldalon állt, de egy éjszakát bárhol ki lehet bírni, szóval nem panaszkodhatunk.
Este egy kikötői séta még belefért a feszített programba, de reggeli után azonnal tovább is álltunk a Garda tó felé fordítva geoladánk orrdíszét.
A Lazise melletti kis falu kempingjében (Eurocamping) olyan mértékű kényelem volt minden szempontból amire egyikőnk sem számított. Kedves emberek fogadtak, megmutatták a sátorhelyünket, így amint kipakoltunk a kocsiból, máris a tóba vethettük magunkat. Kellemes, 20-22 fokos víz, csendes tópart és néhány üveg hideg sör... Hát kell ennél több??? Szeretem az ilyen hétfőket :)
A keddre tervezett programokat ezek után hirtelen ki is dobtuk a kukába, szóltunk hogy maradnánk még egy estét és átadtuk magunkat a verőfényes napsütésnek ,nameg a kellemesen hideg tó vizének. Mondanom sem kell ugye, hogy mennyire elfáradtunk? ;) este még kaptunk a nyakunkba egy mennydörgős-villámlós zivatart, ami belülről is átmosta a sátrainkat egy picit. Esküszöm, hogy még ezt is élveztük egy kicsit:)
Kedden egész nap a tóparton barnulás volt a program, maximum enni álltunk meg. (nem anyu, délben
nem voltunk a napon, ígérem)
Nade nem lehet lazsálni minden nap, ezért a szerda az aktív pihenés napja lett.
Rövid geocachinges próbálkozások után (sajnos sikertelen) elhatároztuk hogy mi márpedig akkoris vidámparkba fogunk menni :) A helyszín adta magát, irány Gardaland...
Már a legelső percben kitört belőlünk a visszafoghatatlan gyerek, meg is rohamoztuk a legnagyobb és legmenőbb hullamvasutat, amit csak találhattunk...
Jurassic parkra emlékeztető kerítéssel és dzsungellel körülvéve meg is találtuk a Raptor nevezetű csodamasinát. Képeket nem postolnék, aki kiváncsi az a neten utánanézhet :) 42 másodpercnyi adrenalin a szervezetnek... Ennyit ígért, nem is csalódtam :) szerencsére a parkban kipróbálhattunk még millió féle egyéb hullámvasutat és játékot is, ezért unalom egy másodpercig sem volt. Azt kell hogy mondjam Legen... Wait for it... dary :) aki véletlen erre jár, ki ne merje hagyni. Ez nem egy vidámpark, hanem egy fullos élmény és kalandpark nagyranőtt gyerekeknek... :) este nem is volt erőnk máshoz, csak egy jóéjtsör-alvás kombóhoz.
Mire eljött a reggel úgy határoztunk, hogy éppen eleget voltunk egyhelyben, mégiscsak egy körutazáson vagyunk, itt az ideje továbbállni. Merre legyen a móka? Naná, hogy menjünk körbe a tó körül...
Megvan mindenkinek a kép az átlag olasz kisvárosról? Na arrafelé minden pontosan úgy néz ki :) Színes épületek zsalugáterrel, minden ablakból színes virágok lógnak ki, a helybéliek mosolyognak és gyorsan beszélnek... :) a galériában van néhány fotó, lehet nézegetni... Szerintem rettentő hangulatos.
A tó másik oldalán olyan alagutak tucatjain haladtunk át, amelyeknek az egyik oldala lyukas volt és a tengerre nézett. Szerencsére nem nekem kell vezetnem, így volt időm bámészkodni. Égkék vizű, hegyekkel körülvett Balaton :) tudom, picit furcsa a hasonlat, de higgyétek el nagyon is találó :)
Sajnos ennek is hamar végeszakadt de szerencsére hátra volt még 200km-nyi utánozhatatlan olasz autópálya. Meseszép aszfalt, gondosan megmunkált hangszigetelés, tökéletesen kidolgozott sávok... Priceless :D
Nade pikk-pakk túlestünk a kellemetlen részen, így fél7 körül két hatalmas hegy között a szemünk elé tárult a Földközi tenger végtelensége és láttunk némi reményt arra, hogy lesz még érdekesség az utunk során. Érkezés után Arenzano nevü vendéglátó-városkánk központjában jóféle olasz pizza, majd tengerparti séta következett, mert az jó.
A tenger folyamatos morajlása, a sós levegő és a sziklás part látványa azonnal elkapja az embert és el sem akar mozdulni onnan, csak ülni és hallgatni a természet zenéjét. Nem is értem, hogy a helyiek milyen kínok közt tengethetik itt unalmas hétköznapjaikat... :)
Nagyjából ennyi a hét krónikája, most meg már 1 óra is elmúlt nekem meg aludnom kéne a blogolás helyett, ugyanis holnap irány Monaco :)
Üdv mindenkinek odahaza, gondolunk mindenkire, es ami a legfontosabb vigyázunk magunkra és egymásra is :)
A helyesírásért bocsi, okostelefonrol nehéz írni :)
Jahh és frissült a galéria is, nézegessétek...
Tudölúvr :)
PMobile Blogging from here.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése